http://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/egy-felcsut-nagysagu-falu-szeretne-vegre-varos-lenni-94252
Tarnalelesz vezetője nagyon szeretné, hogy 1800 lakóval várossá váljanak. Eközben egy helyi levelet írt nekünk, miért ne legyen így. A polgármester amúgy fideszes. Ez elég lesz?
Tarnalelesz város akar lenni. Azaz – ahogy a helyi forrásainktól megtudjuk – leginkább a jelenlegi polgármester nagy álma ez, aki ezzel szeretné megkoronázni munkáját, és egyúttal beírná magát a hevesi – jelenleg még – falu történetébe.
Tarnaleleszen ma 1800-an élnek. De lehet-e így város a település? Ha a borsodi Pálháza 1000 fővel lehet, akkor ők miért nem lehetnek majdnem kétszer annyian? Ezt mondják a várossá válás pártolói. De hol a határ? – kérdezik mások. És mit diktál az ésszerűség? Legyen minden nagyobb falu város? Vagy csak az, ahol fideszes a polgármester? És Felcsút? Tarnalelesz ambíciója egy újfajta problémára világít rá.
A tanya legyen tanya!
Tarnalelesz a 23-as út mellett fekszik, Ózdtól 27, míg Egertől 28 kilométerre. A pétervásárai kistérséghez tartozó község az évszázadok során teljesen egybeépült Szentdomonkossal és Bükkszenterzsébettel, csak a helységnévjelző tábla mutatja, hol kezdődik az egyik és hol ér véget a másik. A középső falu vezetése a közelmúltban megpályázta a városi címet, aminek a fogadtatása vegyes.
Többeket megkérdezünk az ügyről az utcán. Közülük számosan támogatják a Felcsút nagyságú falu várossá avanzsálását.
A négy kiskorú gyermeket nevelő Suha Szilárd 75 ezer forintot kap gyermekkedvezménnyel együtt a közmunka után, de azt mondja, nem elégedetlen. Szeretné, ha falujából város lenne, mert attól több lehetőséget remél. „Például jó lenne egy ifjúsági klub vagy szórakozóhely a fiataloknak, de jelenleg köztéri játszótér sincs. Talán a befektetőkre is hatással lenne a cím, és 1-2 kisebb üzem betelepülne” – teszi hozzá. Józsa Gyula a státusz munkahelyteremtő hatását említi, mert nehéz arrafelé állást találni. A község legnagyobb adófizetője a pékségében ötven embert foglalkoztató Janovicz Gábor. Ő abban bízik, városként talán részarányosan több pénz érkezne az önkormányzathoz, amiből nagyobb lenne a mozgástér. „Szebbé, megnyerőbbé, élhetőbbé kell tenni Tarnaleleszt, ami biztosan vonzaná a vállalkozókat is.” Úgy érzi, termelő munkahelyekre lenne szükség, ezáltal csökkenne a segélyezettek száma. Tarnaleleszen ugyanis ma nincs se gyár, de egy közepes méretű ipartelep sem.
Krisztián már egészen más véleményen van. Ő levelet írt a magyarnarancs.hu-nak, amelyben kétségeit fogalmazta meg a várossá válással szemben. „A településünkön nincs munkalehetőség. Rengeteg volt osztálytársam él az ország más részéin vagy külföldön. A szegénység itt minden napos probléma. A helyi művelődési házban évtizedek óta nincs semmi. Régen moziként működött, mára semmi nincs benn. Olykor helyi zenekar ad estet, például karácsonykor, van idősek napja rendezvény vagy más, de koncertek, vagy más szórakoztató dolog egyáltalán nincs.” A fiatalember sorolja tovább kétségeit, majd megkérdezi: „Ilyen település kapjon városi rangot, ahol nincs több száz főnek munkát adó gyár? Olyan település kaphat városi rangot, ahol több utca földút és esőzéskor el lehet merülni, ahol telente csúszkálhatunk? Az a település kapjon városi rangot, ahol nincs kultúra, és semmi helyi szórakozási lehetőség nem adott máig? Egy olyan településen nem szeretném leélni az életem, ahol a felnövekvő gyerekek csak a közmunkát láthatják példaként.”
Hasonló véleményen van a település korábbi polgármestere. „Kövezzenek meg érte, de ha rajtam múlna, meghúznám a települések lélekszámát ötezer főben és ez alatt nem válhatna egyetlen község sem várossá. Most sok helyen ki lehetne tenni a helységnévtáblára, hogy ez a falu egy város, pedig semmivel sem különb, mint például a szomszédos település” – mondta el véleményét a magyarnarancs.hu kérdésére Palkovics Ákos, akit 2010-ben váltott Kovács Passza Béla a polgármesteri székben. A nyugdíjas tarnaleleszi férfi szerint ezekkel az átminősítésekkel sok száz éves hagyományt rúg fel az állam, mert „a tanya legyen tanya, a falu az falu, a város pedig város”, annak minden jellemzőjével.
Száguldunk a fejlődés útján
Megkérdeztük a település fideszes polgármesterét, akinek idén lesz az ötödik éve a polgármesteri székben. „Csak” – így foglalható össze röviden válasza, ennél konkrétabbat nem mond arra a kérdésre, hogy miért akar a faluból várost csinálni. Másokkal ellentétben Kovács soha nem látott fejlődésről kezd beszélni, arról, hogy Tarnalelesz aranykorát éli.
Az elmúlt négy évben pályázatok révén 1,1 milliárd forint érkezett a számlájukra – ebből fejlesztéseket, felújításokat vittek végbe.
A polgármester
|
|
Fejlesztési pénzek
Iskolai informatikai rendszerfejlesztés – 17 millió forint
Könyvtárfejlesztés – 8 millió forint
Új óvoda építésére és a régi óvoda felújítására – 120 millió forint
Községháza felújítása – 6,5 millió forint
Művelődési ház felújítása – 20 millió forint
Templomfelújítás – 17 millió forint
|
A polgármester sorolni kezdi az eredményeket: legújabb befejezett beruházásuk az egészségház volt, ahol háziorvos és fogorvos is rendel, de ott kapott helyet a védőnő is. Ezenkívül zajlik még a 335 millió forint értékű csapadékvíz-elvezető beruházása, ami május 31-én zárul. Nyertek pályázaton 23 millió forintot is, ebből a helyi Dankó-telepen a megcsúszott hegyoldalt tették rendbe. A már meglévő hat térfigyelő kamera mellé további 11-et szerelnek fel, ezek közül hármat rendszámfelismerő programmal látnak el. A foglalkoztatási gondok javítására bekapcsolódtak a Start munkaprogramba, 2014-ben 250 ember jutott közmunkához. Ezáltal 80 főre csökkent a rendszeres szociális segélyen élők száma, ami korábban elérte a 260-at is.
Kovács szerint örömteli, hogy a községben van sport- és kulturális élet is, hiszen focicsapatuk a megyei másodosztályban rúgja a bőrt, amihez fenn kell tartaniuk az U10-es korosztálytól indulva másik négy korosztályos csapatot, ami jelentős költséget jelent ugyanakkor. Működik helyben ifjúsági fúvószenekar is, az önkéntes tűzoltók és a 60 tagú polgárőrség, valamint a 8 fős faluőrség pedig a helybeliek biztonságát szolgálják. A településvezető megemlíti az Egri Közút, az Egri Városgondnokság és az Egererdő Zrt. foglalkoztatásban nyújtott segítségét, mert a három cég több tarnaleleszi munkavállalót alkalmaz. A községnek minden támogatásra szüksége van, mert hiába van 100 vállalkozó adófizetőjük, az iparűzési adóbevételük mindössze évi 12 millió forint.
További fejlesztések
A közeljövőben egy uszodát szeretnének építeni Tarnaleleszen. Ezenkívül az idősek 20 fős otthonát 50 főre kívánják fejleszteni, és egy új faluközpontot is létrehoznának. Azt remélik, a foglalkoztatás javulására is lenne esély a városi ranggal, amit erősíthet az útépítési kormányprogram, amelybe bekerült a falun áthaladó Nagybátony–Ózd közötti útszakasz 2018-ig tartó fejlesztése. |
A várossá válás Kovács egyik kampánytémája volt ősszel, és ez be is vált. Igaz, hogy az októberi helyhatósági választáson nem volt ellenfele Kovács Passza Bélának – a leadott 960 szavazólapon 891-en a neve mellé tették az X-et –, ennek ellenére állítja, hogy Tarnalelesz egy stabilan fideszes falu. Elég csak megnézni a tavaly áprilisi választást, mondja ő, ahol a Fidesz – amelynek Kovács 2009-től tagja – 682 szavazatot kapott a Jobbik 234 voksával szemben, miközben a baloldali összefogás 78 szavazatot gyűjtött be. A polgármester a vele folytatott beszélgetés során többször megemlíti Horváth László fideszes országgyűlési képviselő nevét, akivel sokéves jó kapcsolatot ápol, és ahogy fogalmaz: „segítik egymás munkáját”. Többen úgy vélik: ez a kapcsolat Tarnalelesz pályázati sikereit is segítik.
Három polgármester véleménye
A Tarnalelesszel egybeépült Bükkszenterzsébet polgármestere nem érzi, hogy számukra előnyt jelentene az ominózus várossá válás. Ortó Szilárd kifejti, náluk is van polgármesteri hivatal, orvosi rendelő, óvoda és 1–4 osztályos iskola, amely intézményeket ezután is fenntartanak. Kollégájának kiállását viszont tiszteli, mert régóta zászlajára tűzte ezt a célt, és kitart mellette. Köztudott, ha elnyerik ezt a címet, erősödik a hivatal és talán az érdekérvényesítő képesség is.
Eged István szerint a közös polgármesteri hivatalok létrehozása után kisebb csoportosulások alakultak, akik keresik a helyüket. Pétervására város polgármestere szerint ők az elmúlt száz évben megoldották a kistérségi – járási – feladatokat, és ez a jövőben is így lesz. Egyébként minden település belügyének tartja, hogy mit szeretnének elérni, de ahhoz ismerni kell a kitörési pontokat. Ha egy testület valamit rossz irányba indít el, annak vannak következményei is. Tény azonban, hogy az egyre csökkenő önkormányzati finanszírozás következtében elég sokan keresik azt a kiskaput, ami a jelenleginél több bevétellel kecsegtet. Lehet, mindez csak 2-3 hivatali dolgozó felvételét jelenti, ám az alapproblémák ettől még nem oldódnak meg – mondta el a magyarnarancs.hu-nak a pétervásárai polgármester.
A városi címre pályázó település másik végén fekszik Szentdomonkos község, amelyet Kovács Zoltán irányít. Neki jelenleg súlyos gondjai vannak, hiszen milliókat akar rajta bevasalni az állam. Mivel takarékosan gazdálkodtak, kaptak tízmillió forint konszolidációt, amit a lerongyolódott járdarendszer felújítására fordítottak. Aztán kiderült, hogy a sokkal korábban épült járda területe a térkép szerint a Magyar Közút Zrt. tulajdona, ezért az önkormányzat az összeget erre a célra nem használhatta volna fel. Még tart az egyezkedés, és nem lehet tudni, mi lesz a végeredmény. |
Politikai befolyás
Idén Heves megyéből négy, országosan pedig 12 megyéből 23 kisebb település adott be pályázatot a városi cím elnyerésére.A Belügyminisztériumtól úgy értesültünk, hogy várossá válna:Magyarszék, Szászvár, Dusnok, Tiszaalpár, Bőcs, Tarcal, Fábiánsebestyén, Etyek, Egyek, Nyírábrány, Abasár, Hort, Recsk, Jászladány, Nagykörű, Ecser, Erdőkertes, Balatonszárszó, Nyírbéltek, Csopak, Révfülöp és Tihany.
A pályázat eredményhirdetésére – miután a BM szakmai bizottsága javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a cím odaítéléséről – 2015. június 30-án kerül sor. Áder Jánosnak addig az időpontig kell döntenie a felterjesztés elfogadásáról vagy elutasításáról. Információink szerint az értékelést a korábbi 15 fő helyett ma már legfeljebb héttagú bizottság végzi, akik a tudomány területéről és az országos önkormányzati érdekszövetségektől érkeznek.
Így szól a törvény
„Városi cím adható annak a községi önkormányzatnak, amely térségi szerepet tölt be, és fejlettsége eléri az átlagos városi szintet. (2) Ha a miniszter a várossá nyilvánítási kezdeményezést nem támogatja, erről tájékoztatja az érintett önkormányzat képviselő-testületét azzal, hogy milyen fejlesztések szükségesek az előterjesztéshez. Ha a képviselő-testület fenntartja a kezdeményezését, az eredmények elérését követő év január 31-ig – az önkormányzati választás évének kivételével – a korábbi felterjesztésének kiegészítésével ismételheti meg a kezdeményezését.” |
A Magyar Önkormányzatok Szövetségét vezető Gémesi György nem gondolja úgy, hogy ebben az évben bármelyik pályázó várossá válhatna. Gödöllő polgármesterének véleménye szerint a várossá válási procedúra többnyire csak a helyi polgármester presztízsének javítását szolgálja, mert egyébként semmiféle előnnyel – sem több pénzzel, sem több pályázati lehetőséggel ˜– nem jár. A városi rangnak amúgy vannak hagyományosan jellemző értékei, amivel sok 2-3 ezres község nem rendelkezik. „Ha ennek ellenére mégis megkapja néhány település a városi rangot, az csak kőkemény politikai befolyás miatt lehetséges” – véli Gémesi. Hozzáteszi: a választási év kivételével minden évben kiírja a pályázatot. „Amíg például korábban a feltételrendszerben szerepelt legalább egy középfokú oktatási intézmény megléte a településen, ez kikerült az újra alkotott törvényből.”
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint mostanában bármelyik település városi rangot kaphat, nincsenek nagyon szigorú kötelmek ezen a terülten. Schmidt Jenő szerint néhány pluszfeladat is járul az átminősítéshez, viszont a pályázati támogatások jobban igénybe vehetők.
Az ellenérvek elhangzásakor Tarnaleleszen rendre azt hozzák fel: „vannak nálunk kisebb városok is!” És ez így is van: Magyarország legkisebb létszámú városa B.-A.-Z. megyében, a Sátoraljaújhelyi járásban található. Pálháza lakossága ezer fő. Második a listán az 1167 lelket számláló, a Vas megyei Körmendi járáshoz tartozó Őriszentpéter.
23 fős a világ legkisebb városa
Sokáig a dél-belgiumi Durbuy volt a világ legkisebb városa. A várral és híres sörfőzdékkel rendelkező középkori – 1331-től jegyzett – település lakossága a hozzácsatolt lakókörnyezettel félezer fő körül mozog. Aztán kiderült, hogy a horvátországi Isztrián fekvő Hum város tőle is kisebb, mindössze 23 lakója van – így ez a Guinness-rekorder. |
