Milyen a mi iskolánk? És milyen lesz? (http://bardudvarnokinfo.blogspot.hu/2014/09/iskola-vezetoje-megbizott.html)
”Ha
nincs megfelelő közoktatás, nincs társadalmi összetartás sem” (
***************
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_k%C3%B6zoktat%C3%A1s_napja
A PSZ a hazai közoktatás helyzetének, gondjainak bemutatására, valós társadalmi megítélésének elősegítésére, valamint a szükséges országos és helyi döntések meghozatala, a közös cselekvés kialakítása céljából kezdeményezte a magyar közoktatás napjának létrejöttét. Olyan akciónapot kívánt a PSZ létrehozni, amelyen az aktuálisan zajló költségvetési vitákhoz kapcsolódva felhívják a döntéshozók és a közvélemény figyelmét a közoktatás stratégiai jelentőségére, fejlesztésének szükségességére. A meghirdetett akciónapokkal olyan döntések megszületését kívánták elősegíteni, amelyekben kifejeződik a nemzet gondoskodása saját jövőjéről, és amelyekben nem szorulnak háttérbe a szakmai szempontok, a tanulói, szülői, pedagógusérdekek.
***************
A Magyar Közoktatás Napja
http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/kozossegi_informaciok_tara/jeles_napok/?article_hid=3730
2010-06-02 19:24:26
A Pedagógusok Szakszervezete 1991-ben kezdeményezte, hogy november 22-én tartsák a Magyar Közoktatás Napját. Céljuk a magyar közoktatás helyzetének, gondjainak bemutatása, valós társadalmi megítélésének elősegítése.
Egy kis történelem
1686. szeptember 2-án Buda felszabadult ez korszakváltást jelentett a magyar pedagógia és iskoláztatás szempontjából az iskolarendszer fejlődése terén.
A főúri magánnevelés követte a nyugat-európai példát: latinos, humanisztikus, retorikus képzések, anyanyelv tanulmányozása, történelmi, földrajzi ismeretek közéleti társasági ismeretek.
II. Rákóczi Ferenc felfogásában a hasznosság elvének térhódítása volt az általa elképzelt udvari nemesember fő jellemvonása a keresztény kegyesség volt. Latin anyanyelv, retorika, poétika, filozófia, történelem, természetrajz, geometria, közgazdaságtan, politika tudása. A köznemesi rétegnek a kollégium típusú iskola nyújtott képzést.
A század 90-es éveire kiemelkedik egy műveltebb réteg a felvilágosodás eszméi, nemzeti nyelv és irodalom támogatása. Mária Terézia kompromisszumot kötött a magyar nemességgel. A polgárság ez időben gyengének bizonyult a mezővárosi polgároknak és a tehetséges parasztgyereknek az egyházi értelmiségi pálya bírt vonzerővel. Folytatódott a folyamat hogy minél több falusi gyerek járjon iskolába.
1775-ben az uralkodó kancellária Ürbényi Józsefet megbízta a magyar iskolarendszer kidolgozásával.
1777. augusztus 22-e az új oktatási nevelési rendszer: Ratio Educationist. A Ratio Educationist csak a katolikus iskolák belső rendjére gyakorolhatott befolyást. A Ratio Educationist első ízben kísérelte meg egy olyan egységes oktatási nevelési rendszer létrehozását, amely az állam ill. az államhatalmat képviselő uralkodó felügyelete alatt áll.
A közoktatás számos kihívással szembesül, amelyeket egymással összefüggésben kell megvizsgálni, mert különben a problémákra csak részleges és átmeneti megoldások születnek. A közoktatással szembeni elvárások elsősorban azért nőttek meg, mert a piaci viszonyok között egyre nagyobb szükség van a munkavállalók alkalmazkodóképességének növelésére. Ugyanakkor a mérési eredmények azt mutatják, hogy a magyar oktatás minősége nemzetközi összehasonlításban romlik, és a társadalmi státus, a szociális környezet tekintetében elfogadhatatlanul nagy különbségek alakultak ki.
Ebben a helyzetben a közoktatás csak akkor lesz fenntartható, azaz hosszú távon működőképes és a társadalom által elfogadott, ha hatékonysága javul. Elemzésünk során abból indultunk ki, hogy nem forráskivonásra van szükség. Sokkal inkább az a cél, hogy olyan központi szabályozás, helyi és intézményi működési gyakorlat alakuljon ki, amely az oktatási eredmények, a minőség javítására ösztönöz. Ennek érdekében a közoktatás eredményeire és ráfordításaira irányuló központi, helyi és intézményi döntéseket kell egymással folyamatosan szembesíteni.
Egy kis történelem
1686. szeptember 2-án Buda felszabadult ez korszakváltást jelentett a magyar pedagógia és iskoláztatás szempontjából az iskolarendszer fejlődése terén.
A főúri magánnevelés követte a nyugat-európai példát: latinos, humanisztikus, retorikus képzések, anyanyelv tanulmányozása, történelmi, földrajzi ismeretek közéleti társasági ismeretek.
II. Rákóczi Ferenc felfogásában a hasznosság elvének térhódítása volt az általa elképzelt udvari nemesember fő jellemvonása a keresztény kegyesség volt. Latin anyanyelv, retorika, poétika, filozófia, történelem, természetrajz, geometria, közgazdaságtan, politika tudása. A köznemesi rétegnek a kollégium típusú iskola nyújtott képzést.
A század 90-es éveire kiemelkedik egy műveltebb réteg a felvilágosodás eszméi, nemzeti nyelv és irodalom támogatása. Mária Terézia kompromisszumot kötött a magyar nemességgel. A polgárság ez időben gyengének bizonyult a mezővárosi polgároknak és a tehetséges parasztgyereknek az egyházi értelmiségi pálya bírt vonzerővel. Folytatódott a folyamat hogy minél több falusi gyerek járjon iskolába.
1775-ben az uralkodó kancellária Ürbényi Józsefet megbízta a magyar iskolarendszer kidolgozásával.
1777. augusztus 22-e az új oktatási nevelési rendszer: Ratio Educationist. A Ratio Educationist csak a katolikus iskolák belső rendjére gyakorolhatott befolyást. A Ratio Educationist első ízben kísérelte meg egy olyan egységes oktatási nevelési rendszer létrehozását, amely az állam ill. az államhatalmat képviselő uralkodó felügyelete alatt áll.
A közoktatás számos kihívással szembesül, amelyeket egymással összefüggésben kell megvizsgálni, mert különben a problémákra csak részleges és átmeneti megoldások születnek. A közoktatással szembeni elvárások elsősorban azért nőttek meg, mert a piaci viszonyok között egyre nagyobb szükség van a munkavállalók alkalmazkodóképességének növelésére. Ugyanakkor a mérési eredmények azt mutatják, hogy a magyar oktatás minősége nemzetközi összehasonlításban romlik, és a társadalmi státus, a szociális környezet tekintetében elfogadhatatlanul nagy különbségek alakultak ki.
Ebben a helyzetben a közoktatás csak akkor lesz fenntartható, azaz hosszú távon működőképes és a társadalom által elfogadott, ha hatékonysága javul. Elemzésünk során abból indultunk ki, hogy nem forráskivonásra van szükség. Sokkal inkább az a cél, hogy olyan központi szabályozás, helyi és intézményi működési gyakorlat alakuljon ki, amely az oktatási eredmények, a minőség javítására ösztönöz. Ennek érdekében a közoktatás eredményeire és ráfordításaira irányuló központi, helyi és intézményi döntéseket kell egymással folyamatosan szembesíteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése