Azért írok ebbe az újságba és nem a faluújságba, mert tavaly kihúzattak (nem a szerkesztő) a cikkemből egy általam fontosnak tartott részt, ezt cenzúrának gondolom. Szerkesztőjének köszönet az eddigi munkájáért és a cenzúra mentességért.
A KÖZ MEGHALLGATÁSA
Elmentem a bárdudvarnoki
közmeghallgatásra, ahol a képviselők beszámolóján kívül, a köznek is lehetett a
falut érintő fontos kérdéseket feltenni. A köz, és "köz-munkások" aránya kb.
fele-fele lehetett. Én három kérdést tettem föl. Az első: Mi a terv a Faluházzal
és lesz-e ott egy közösségi eseménynek teret adó helyiség, ahol legalább 50
ember elfér. Pl.: filmklub, Ifi klub, nyugdíjas klub, táncház, farsang, rajz szakkör,
foltvarró szakkör, civil szervezeteknek teret adó hely, stb.… A válasz az volt,
hogy pályáztak egy önkormányzati hivatalnak teret adó pályázatra, de ez nem
nyert. Most egy kongresszusi központnak helyet adó pályázatot adtak be. A
kérdésemre megnyugtató választ nem kaptam. Véleményem szerint fontos lenne,
hogy egy ilyen hatalmas és nívós épületben legyenek közösségi terek is, egyelőre
talán az ideiglenes orvosi rendelő fölötti tetőtért lehetne erre a célra
használni, minél előbb, hisz a nevében is benne van: FALUHÁZ… a falunak a háza.
Második kérdésem az volt, hogy a
megmaradt szociális pénz mennyi volt, amit csomagok formájában szétosztottak karácsony
előtt minden bárdi család közt. Összegszerű választ nem kaptam, de úgy tudom az
egyik képviselőtől, 5 millió Ft-ról van szó. Elmondtam, hogy igazságosabbnak
tartottam volna, ha ezt az összeget csak az igazán rászoruló családok közt
osztják ki, hisz akkor sokkal több pénzből kaptak volna egy igazán szép
nagyvonalú, hasznosabb segítséget (pl.: centrifuga, mosógép stb.) és talán nem
csorbul a többi ember boldogsága sem, ha néhány kiló lisztről, sóról és
mosogatóról le kell mondania. A facebook-on meghirdettem, aki úgy gondolja, felajánlhatja
a csomagját. Kb.: 400 családból 4 felajánlás érkezett. Köszönjük!
Harmadik kérdésem: Kik fognak
lakni a szociális vályogházakban? Válasz: A négy házból kettőbe fognak
beköltözni. Miután megkérdezte a polgármester úr a jegyzőtől, hogy szabad-e
elárulni, kik azok, majd a jegyző azt mondta szabad, így a szerencsés
pályázókat is megtudhattuk: az egyikbe Koller Tamás egyedülálló fiatal, a
másikba Garai Zsófia egyedülálló fiatal. Úgy tudom, többen is pályáztak, de ők
visszaléptek. A szociális ügyekkel foglalkozó képviselő azt mondta, hogy olyan
erős a nagycsaládosok közti összetartás, hogy nem akarják otthagyni a családjukat.
Örvendetes lenne, ha nem állna üresen a másik két ház sem, hisz biztos találni
itt Bárdudvarnokon, de a közeli településeken is jócskán igazán rászoruló, nagy
családost, akik miatt kitalálták az egészet (pl.: akik építették, biztos azok
közt is akad). A papírtenger kitöltésében is biztosan szívesen vennék a
segítséget. Bár a ház alapterülete (kb.: 50 m2), kicsi több
gyerekes család elhelyezésére. A kérdésemre, hogy az egyik képviselő miért
emelte meg a szociális házak lakbérét (amit a többiek is megszavaztak) azt válaszolta,
hogy érezzék, hogy az övék és jobban vigyázzanak rá. Az én véleményem az, ha
épül egy szociális ház, (ami az önkormányzatnak nem került pénzébe) akkor annak,
aki odaköltözik - mert rászorult, - az szegény. Ha szegény, akkor néhány ezer
forint is számít, és a képviselő (aki őket is képviseli) gesztusa sem éppen a
segítő szándékról árulkodik. Erre a képviselő azt mondta, hogy neki is számít
pár ezer forint. Szerintem attól, hogy felemelik a lakbért még nem fognak
jobban vigyázni a házra, ez független ettől. Miért az az első, hogy
feltételezzük, hogy nem fognak vigyázni rá? A ház szép, kár, hogy a sarki
ablakok nem nyithatóak (nyáron üvegházhatás). A ház átadón ott voltam, ahol az
államtitkár méltatta a vályogházas kezdeményezést, majd a gyümölcsfa ültetése
és casino tojás elfogyasztása után elment a fekete autóval. A „kivitelező cég”
= közmunkások a vályogvető sátor hűsében, az utca túl feléről figyelték a
ceremóniát. Én úgy tudom, ez a program két hasznos dolgot céloz meg. 1: munkát
ad = vályogvetés 2. A házat igazán rászoruló, lehetőleg nagy családok, esetleg
elváltak kapják, akiknek gyerekei aztán akár az iskolánkat, óvodánkat is megtöltik.
Ha beindul a „projekt”, akkor a környező települések is kedvet kapnak, lesz
munka (vályog vetés) és belakják a házakat is. Így csak egy folyóiratban mutogatható
díszberuházás.
A közmeghallgatás hangulata nem
tetszett. Az igazán fontos kérdésekre nem kaptam konkrét választ. A képviselők
beszámolója mellett hiányoltam az összeférhetetlenségi bizottság kulturális és
gazdasági felelőseinek beszámolóját, igaz, hogy ott sem voltak. Úgy láttam, a
közönség jó része is a cinikus megjegyzéseket értékelte jobban és csak a
cirkuszért jött, az, hogy pl.: mi lesz a faluházzal, nem érdekelte őket. Pl.: az
egyik közmeghallgatottat, aki nem tágított a konkrét válasz megkapásától,„az
egyik képviselő úgy próbálta „viccesen” leállítani, hogy a mellette ülő rendőr
pisztolyának használatára gondolt”. Azóta már elnézést kért. A pisztolyt ezek
után többen is emlegetni kezdték. A fényképezés sem tetszett sokaknak, egy
civilben, a közönség soraiban lévő rendőr pl.: azt mondta, csak az épületet
szabad fotózni, embereket nem, majd amikor a rokona emelkedett szólásra, elővette
a mobilját és levideózta, mint egy családi eseményt. Elnézést, ha nem ismerném azt a törvényt, hogy
civil ruhás rendőrnek szabad a testvérét videózni közmeghallgatáson, civil
ruhás civilnek meg nem szabad fotózni a nem testvérét közmeghallgatáson.
Kaposmérőben a tv közvetíti a testületi üléseket. Elnézést, ha nem ismerem a
törvényt, és a mérőiek követnek el törvénytelenséget, akkor felhívom a büntetés-végrehajtók
figyelmét, intézkedjenek!
Így év elején három kívánságom
van.
1. A közügyekbe mindenki bátran szóljon
bele, ha úgy érzi, van értelmes mondandója, ötlete a faluval kapcsolatban, ne
csak szűk körben kritizáljon, ha véleménye van, jöjjön el - ne csak a cirkusz
kedvéért! - és mondja el, ha nem jön el, akkor meg ne füstölögjön.
Véleményszabadság van, ha jól tudom.
2. Nem szeretnék olyan
társadalomban élni, ahol a szociálisfa megszavazásánál felmerül, hogy x.y.
miért rejtvényújságra költi a pénzét a postán. A szegényekbe, nyomorultakba
mindig könnyebb belerúgni, hisz őtőlük nem függünk. Ők függenek a többiektől,
pl.: kapnak-e „zsíros” közmunkát. Senkinek semmi köze hozzá, hogy a saját pénzét
ki mire költi! (Kivéve a közpénzt!) Mi lenne, ha mindenkit lesnének, akik náluk
gazdagabbak!
3. A következő közmeghallgatáson
jobban szeretném, ha a közt érintő pályázatokról annak benyújtása előtt kapnánk
tájékoztatást és közös megbeszélés, mérlegelés tárgyát képeznék, nem kész
tények formájában értesülnénk róla. Jó lenne, ha legközelebb a képviselők
kapnának vastapsot, akik a SAJÁT véleményük mellett kiállnak, és a közt
képviselik, és nem a rendőr, aki megvédte a hazát (Bárdudvarnok népét) a
menekültektől.
Mindenkinek azt kívánom, amit
magamnak is, és szeretném, ha mások is azt kívánnák másoknak, amit maguknak is
kívánnának!
Bárdudvarnok, 2016. január 5.
Beiczer Judit, közleány
"...ott volt a postás, a rendőr…" a Rossz vér című albumról
***
"...ott volt a postás, a rendőr…" a Rossz vér című albumról
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése