Ereky István, jogász, egyetemi tanár

Bárdudvarnoki Tisztelendők rovatból: http://bardudvarnokinfo.blogspot.hu/p/tisztelendok.html

Dr. Ereky István, jogász, egyetemi tanár Lipótfán hunyt el.

Ereky István

 [bevezető szerkesztése]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ereky István
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből.
Született	1876. december 26. Esztergom, Magyarország
Elhunyt	1943. május 21.(66 évesen) Lipótfa, Magyarország
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	jogász, egyetemi tanár,MTA tag
Díjak	Lásd a Kitüntetésekszakaszban

Ereky István (Esztergom, 1876. december 26. – Lipótfa[1], 1943. május 21.) jogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1921, rendes: 1934).

Kutatási területe: A helyhatósági önkormányzat. A közigazgatási jog kútfőinek, rendszerének és tárgykörének kérdései. Jogtörténet, jogszociológia.

Tartalomjegyzék

  [elrejtés] 

• 1 Életpályája
• 2 Művei (válogatás)
• 3 Tudományos tisztség
• 4 Társasági tagság
• 5 Kitüntetések
• 6 Irodalom
• 7 Jegyzetek
• 8 Felhasznált források
• 9 Külső hivatkozások

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jogi egyetemi tanulmányait a budapesti és Bécsi Egyetemen folytatta. Bírói szolgálat után 1904-től eperjesi jogakadémiai tanár volt. 1909-ben a Budapesti Egyetemen magántanárrá habilitálták. 1910-ben egy évre kijutott Angliába, ahol a helyhatósági önkormányzat vizsgálata témakörben szerzett tapasztalatokat, nemcsak a tételes jogot, a szociológiai tartalmat is tanulmányozta.

1914-ben nyilvános rendes tanárnak nevezték ki a pozsonyi egyetemre, a vesztes első világháború után, 1921-től aszegedi Ferenc József Tudományegyetem tanára volt 1940-ig. A Magyar Alkotmány és Jogtörténet tanszékre került, majd a Közigazgatási és Pénzügyi Jogi tanszéket vezette. 1923/24, 1931/32, 1939/40. tanévek során ő volt a Jogtudományi Kar dékánja, 1938/39-ben a szegedi egyetem rektori teendőit is ő látta el. 1921-ben választották be az MTA levelező, 1934-ben rendes tagjai sorába. Számos tudományos és társadalmi tisztséget töltött be.

A szegedi Állam és Jogtudományi Karon a Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszék éléről[2] id. Boér Elek (1872–1952) tanszékvezető 1922. augusztus 25-én nyugdíjba vonult, s egyben a politikai élet színterére lépett, őt helyettesítette Ereky István mb. tanszékvezetőként az 1924/25. tanév első félévéig, majd az 1924/25. tanév második szemeszterétől véglegesítették, s egészen 1940. október 19-éig, a Ferenc József Tudományegyetem Kolozsvárra való visszaköltözéséig ő vezette a tanszéket, ő volt a két világháború közti időszak ismert szegedi közigazgatási jogásza. Az angolszász self-governmentek amerikai szabályozását is vizsgálta, ezzel kapcsolatos eredményeit 1934-ben adta közre nyomtatásban.[3]

Szabad idejében szívesen foglalkozott műfordítással, jelentek is meg Béranger, Victor Hugo és Lenau versfordításai.

Művei (válogatás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

• Tanulmányok a vármegyei önkormányzat köréből. Budapest, 1908. Grill. VIII+332 oldal
• A magyar helyhatósági önkormányzat. Budapest, 1910
• Jogtörténelmi és közigazgatási jogi tanulmányok. Eperjes, 1917
• A magyar trón megüresedésének kérdéséhez. Budapest, 1921. Pallas. 37 oldal, (Magyar Jogi Szemle Könyvtára 6)
• Közigazgatási reform és a nagyvárosok önkormányzata. Budapest, 1932, az MTA nagyjutalmát nyerte el.
• Önkormányzat az Észak-amerikai Egyesült Államokban. Budapest, 1934
• Az egyetemi reform. Budapest, 1937
• Közigazgatás és önkormányzat. Budapest, 1939
• Adalékok a modern magyar pénzügyi közigazgatás kialakulásához. Pannónia, 1943.

Tudományos tisztség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

• MTA Jogtudományi Bizottság tag (1929-1942)
• Országos Felsőoktatási Tanács, tag
• Országos Ösztöndíjtanács, meghívott tag

Társasági tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

• Magyar Jogászegylet Közigazgatási Szakosztály, alelnök

Kitüntetések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

• Sztrókay-díj (1923)
• Marczibányi-díj (1930)
• Corvin-koszorú (1930)
• MTA nagyjutalma (1939)
• Észt Vörös Kereszt II. o. 1. fokozat

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

• Polner Ödön: Ereky István munkássága. Közigazgatástudomány, 1944. 69-110. p.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1. Jump up↑ Somogy megyei település, Bárdudvarnokhoz tartozik.
2. Jump up↑ Mai neve: Közigazgatási Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék
3. Jump up↑ Balogh Elemér: Állam- és Jogtudományi Kar. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998(1999). Szeged, Mészáros Rezső. 36-114. p. Ereky István lásd 59. p.

Felhasznált források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wikimédia Commons tartalmazEreky István témájú médiaállományokat.

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 439. o.
• Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Ereky István lásd 36. p.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

• Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára Évfordulós arcképcsarnoka - Ereky István

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Ereky_Istv%C3%A1n

Dr. Ereky István rektor beszéde két ifjúságról és a nemzeti egységről

http://www.hallgatoimozgalom.hu/posts/641-dr-ereky-istvan-rektor-beszede-ket-ifjusagrol-es-a-nemzeti