Bárdudvarnokon, a Barát-hegyen egy 13. században
alapított kolostor régészeti feltárása vette kezdetét
"Egy a 13. században épült pre-montrei kolostor romjait tárják fel a régészek Bárdudvarnok közelében. Sok mindent találtak már. A 800 éves épület szentélye maradt meg a legjobb állapotban. Emberi csontokat és pénzérméket már találtak a szakemberek."
A falusiak emlékezete pontosan megőrizte, hol állt a
kolostor, a hogy a szájhagyomány szerint, hol keltek át csónakon a szerzetesek
a faluba a Bárdi patakon, aminek sokkal szélesebb volt akkoriban a medre.
– Az év elején a megyei múzeum keresett meg minket azzal, hogy találtak pályázati forrást a feltárásra – mondta Bárdudvarnok polgármestere, Mester Balázs. – Rendkívül izgalmasnak találták a lehetőséget. Hogy elindulhassanak a munkák, az önkormányzatnak 30 százalék önrészt kellett állnia, ebben a segítségünkre volt a településen működő Porta Patis lelkigyakorlatos ház és Világos Krisztián atya, közösen álltuk a költségeket. Biztosra mentünk, mert írott források is alátámasztották a kolostor létét. Magam is láttam egy egyházi levéltárban, hogy a múlt században arról írt a helyi plébános, hogy még állnak a romok. Az ásatások másfél hónapja kezdődtek, de a munka java része még hátravan, a hosszú távú célunk az, hogy bemutatható állapotba hozzuk az emlékhelyet
Az ásatásokat Molnár István muzeológus-régész vezeti Aradi Csilla régész segítségével. A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Rippl-Rónai Múzeum a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyert kétmillió forintot a munkákra.
– A prépostságot 1252-ben alapította Mojs somogyi ispán, aki később nádor lett – mondta Molnár István. – A gazdag főúr a családi nemzetségének központját alakította ki. Jól működő uradalmi prépostság lehetett, mert a jelek szerint háromszor is felújították. Nagyon érdekelt minket, mert premontrei kolostor kevés van a környéken. A török idők alatt lett romos, az újkorban még állt, aztán a helyiek kezdték elhordani. A leírások alapján tudjuk, hogyan nézhetett ki. A település kérésére kezdtük meg a feltárást egy geodéziai felmérés után. A templom keleti végén láttunk munkához. A szentély négyzetes alakú, két különböző oltár maradványait tártuk fel. Az alapokhoz viszonylag mélyre kellett ásni, mert az 1800-as évekből vastag törmelékréteg fedte a téglapadlót, de ez meg is védte a leleteket. Az épület belseje épen maradt. Másfél tucat középkori pénzt találtunk, a XIII. századtól a XVI. századig tartó korúakat. Gombveretek, ruhadíszek, kerámiamaradványok is előkerültek. A sírok feltárása zajlik, bár az esős időben szünetel a munka, később azonban szeretnék kiásni más kolostori épületeket is. A tervek szerint keresünk majd pályázati forrásokat, hogy folytatódhasson az ásatás.
– Az év elején a megyei múzeum keresett meg minket azzal, hogy találtak pályázati forrást a feltárásra – mondta Bárdudvarnok polgármestere, Mester Balázs. – Rendkívül izgalmasnak találták a lehetőséget. Hogy elindulhassanak a munkák, az önkormányzatnak 30 százalék önrészt kellett állnia, ebben a segítségünkre volt a településen működő Porta Patis lelkigyakorlatos ház és Világos Krisztián atya, közösen álltuk a költségeket. Biztosra mentünk, mert írott források is alátámasztották a kolostor létét. Magam is láttam egy egyházi levéltárban, hogy a múlt században arról írt a helyi plébános, hogy még állnak a romok. Az ásatások másfél hónapja kezdődtek, de a munka java része még hátravan, a hosszú távú célunk az, hogy bemutatható állapotba hozzuk az emlékhelyet
Az ásatásokat Molnár István muzeológus-régész vezeti Aradi Csilla régész segítségével. A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Rippl-Rónai Múzeum a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyert kétmillió forintot a munkákra.
– A prépostságot 1252-ben alapította Mojs somogyi ispán, aki később nádor lett – mondta Molnár István. – A gazdag főúr a családi nemzetségének központját alakította ki. Jól működő uradalmi prépostság lehetett, mert a jelek szerint háromszor is felújították. Nagyon érdekelt minket, mert premontrei kolostor kevés van a környéken. A török idők alatt lett romos, az újkorban még állt, aztán a helyiek kezdték elhordani. A leírások alapján tudjuk, hogyan nézhetett ki. A település kérésére kezdtük meg a feltárást egy geodéziai felmérés után. A templom keleti végén láttunk munkához. A szentély négyzetes alakú, két különböző oltár maradványait tártuk fel. Az alapokhoz viszonylag mélyre kellett ásni, mert az 1800-as évekből vastag törmelékréteg fedte a téglapadlót, de ez meg is védte a leleteket. Az épület belseje épen maradt. Másfél tucat középkori pénzt találtunk, a XIII. századtól a XVI. századig tartó korúakat. Gombveretek, ruhadíszek, kerámiamaradványok is előkerültek. A sírok feltárása zajlik, bár az esős időben szünetel a munka, később azonban szeretnék kiásni más kolostori épületeket is. A tervek szerint keresünk majd pályázati forrásokat, hogy folytatódhasson az ásatás.
Forrás:
Sonline.hu http://www.sonline.hu/somogy/kultura/sirok-csontok-es-az-oltar-a-800-eves-kolostor-nyomaban-562362
Karnyújtásnyira a középkor a Zselicben
800 éves kolostor nyomában
http://www.somogytv.hu/cikkek/101723
http://www.sonline.hu/somogy/kultura/sirok-csontok-es-az-oltar-a-800-eves-kolostor-nyomaban-562362
Sírok,
csontok és az oltár: a 800 éves kolostor nyomában
2014.
július 11. 15:29 , Legutóbb frissítve: 2014. július 11. 15:44 K.
G.
BÁRDUDVARNOK | Megtalálták
az oltárt, a padlószintet, a falazatot, sírokat is feltártak, feltehetően a
földesúr családjáét és a szerzetesekét, s rengeteg csontmaradvány került elő.
Harangdarabokat is rejtett a föld és fémpénzeket, vereteket. A bárdudvarnoki
Baráthegyen egy tatárjárás után alapított kolostor régészeti feltárása
kezdődött el.
Megtalálták az oltárt, a padlószintet, a falazatot– Az év elején a megyei múzeum keresett meg minket azzal, hogy találtak pályázati forrást a feltárásra – mondta Bárdudvarnok polgármestere, Mester Balázs. – Rendkívül izgalmasnak találták a lehetőséget. Hogy elindulhassanak a munkák, az önkormányzatnak 30 százalék önrészt kellett állnia, ebben a segítségünkre volt a településen működő Porta Patis lelkigyakorlatos ház és Világos Krisztián atya, közösen álltuk a költségeket. Biztosra mentünk, mert írott források is alátámasztották a kolostor létét. Magam is láttam egy egyházi levéltárban, hogy a múlt században arról írt a helyi plébános, hogy még állnak a romok. Az ásatások másfél hónapja kezdődtek, de a munka java része még hátravan, a hosszú távú célunk az, hogy bemutatható állapotba hozzuk az emlékhelyet.
Az
ásatásokat Molnár István múzeológus-régész
vezeti Aradi Csilla régész segítségével. A Somogy Megyei
Múzeumok Igazgatósága Rippl-Rónai Múzeum a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán
nyert kétmillió forintot a munkákra.
– A prépostságot 1252-ben alapította Mojs somogyi ispán, aki később nádor lett – mondta Molnár István. – A gazdag főúr a családi nemzetségének központját alakította ki. Jól működő uradalmi prépostság lehetett, mert a jelek szerint háromszor is felújították. Nagyon érdekelt minket, mert premontrei kolostor kevés van a környéken. A török idők alatt lett romos, az újkorban még állt, aztán a helyiek kezdték elhordani. A leírások alapján tudjuk, hogyan nézhetett ki. A település kérésére kezdtük meg a feltárást egy geodéziai felmérés után. A templom keleti végén láttunk munkához. A szentély négyzetes alakú, két különböző oltár maradványait tártuk fel. Az alapokhoz viszonylag mélyre kellett ásni, mert az 1800-as évekből vastag törmelékréteg fedte a téglapadlót, de ez meg is védte a leleteket. Az épület belseje épen maradt. Másfél tucat középkori pénzt találtunk, a XIII. századtól a XVI. századig tartó korúakat. Gombveretek, ruhadíszek, kerámiamaradványok is előkerültek. A sírok feltárása zajlik, bár az esős időben szünetel a munka, később azonban szeretnék kiásni más kolostori épületeket is. A tervek szerint keresünk majd pályázati forrásokat, hogy folytatódhasson az ásatás.
– A prépostságot 1252-ben alapította Mojs somogyi ispán, aki később nádor lett – mondta Molnár István. – A gazdag főúr a családi nemzetségének központját alakította ki. Jól működő uradalmi prépostság lehetett, mert a jelek szerint háromszor is felújították. Nagyon érdekelt minket, mert premontrei kolostor kevés van a környéken. A török idők alatt lett romos, az újkorban még állt, aztán a helyiek kezdték elhordani. A leírások alapján tudjuk, hogyan nézhetett ki. A település kérésére kezdtük meg a feltárást egy geodéziai felmérés után. A templom keleti végén láttunk munkához. A szentély négyzetes alakú, két különböző oltár maradványait tártuk fel. Az alapokhoz viszonylag mélyre kellett ásni, mert az 1800-as évekből vastag törmelékréteg fedte a téglapadlót, de ez meg is védte a leleteket. Az épület belseje épen maradt. Másfél tucat középkori pénzt találtunk, a XIII. századtól a XVI. századig tartó korúakat. Gombveretek, ruhadíszek, kerámiamaradványok is előkerültek. A sírok feltárása zajlik, bár az esős időben szünetel a munka, később azonban szeretnék kiásni más kolostori épületeket is. A tervek szerint keresünk majd pályázati forrásokat, hogy folytatódhasson az ásatás.
Kapcsolódó írás:
http://archeologia.hu/kaposszentjakabi-apatsag-az-ujabb-kutatas-rovid-beszamoloja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése