Bárdibükki Porciunkula Búcsú 2017. augusztus 6-án, vasárnap 11 órakor a Goszthony Mária és családja által épített és 1925-ben felszentelt Porciunkula Kápolnánál, a Magyar Assisi-ben, Bárdibükkben. A mise után Szent Ferenc szellemében szerény vendéglátás lesz a Goszthony Kúriában. Emlékezés az alapító - építtető Goszthony Mária festő- és keramikusművészre. Gondolkodás a védendő örökségről.
Tisztelettel meghívjuk iskolánk jelenlegi, volt, vagy leendő diákjainak szüleit szülői fórumra, melynek témája Bárdudvarnok iskolájának jelenlegi és jövőbeli helyzete.
A fórum célja építő beszélgetés, eszmecsere folytatása, lehetőség információcserére, javaslattételre.
Helyszín: Általános Iskola
Időpont: 2017. július 28. 18 óra
Mester Balázs polgármester
From: Gyula Berkesi [mailto:gyula.berkesi@gmail.com] Sent: Thursday, May 04, 2017 6:12 PM To: József Kriston Cc: Gömöri Katalin ; János Horváth
; Andor István ;
dr. Halász Péter Subject: Re: Válasz Andor Istvánnak
Kedves József!
Köszönöm, hogy a.i.-nak szánt válaszod közreadtad. A
kérdést illetően is örülök, hiszen nyíltan feltették. Talán sokak nevében
tették fel? Válaszod udvarias, alapos.
Hogy nekem mit jelent 1956 öröksége? Az én
történelemszemléletem nem tudósi, hanem szubjektív, mítikus.
Gyermekkoromban nem az eszemmel, hanem a szívemmel szerettem
Mátyás királyt, Rákóczit és az 1848-as hősöket. Ma - a fentiekkel együtt -
szívemmel és az eszemmel is szeretem 1956-ot. Sokat olvastam róla már a
tiltott időkben is, 1990 óta pedig még alaposabban tájékozódtam róla. Saját
élmények híján történészek és résztvevők véleményeiből szűrtem le a magam
álláspontját - dokumentumfilmek és könyvek, újságok alapján. Sok más, ellenkező
vélemény is van - egy amerikai történész (sajnos a nevét elfelejtettem) azt
mondta, a magyar szabadságharc az az esemény, amelyről a legtöbb hazugságot
hordták össze. Tehát jelentősége nem csekély. Aki ma is ellenforradalomról
beszél, nyilván ezen téves információk rabja ...
1956-ban a magyar nép ritka erkölcsi magaslatra emelkedett.
Nem anyagi, hanem szellemi célokért küzdött elsősorban. A lélek szabadságáért.
Mivel szebben nem tudok fogalmazni, olyan idézetet írok ide, mellyel teljesen
azonosulok:
"Arról a soha nem látott fegyelemről
akarok szólani, amely ebben a forradalomban megnyilvánult. S ez a fegyelem
nemcsak abban mutatkozott meg, hogy rablás sehol sem történt […]Mert ezek a
fiúk és ez az egész nép nem nagybirtokosok után kiáltozott, nem vagyonokat
akart harácsolni magának, nem a főnemeseit reklamálta... ebben a tisztes és
tiszta és fegyelmezett, tehát gyönyörű forradalomban egyetlen önző vagy
fasiszta hang nem hallatszott. […] Óh, bizony ez anyagi szempontból
szerény-igényű forradalom volt, anyagiakban csak a szerény megélhetésért
küzdött s amellett a lélek legfontosabb javaiért — s melyek azok? Az igazi
demokrácia és igazi szabadság. […]Elrablott életét követelte vissza és emberi
méltóságát. És minden túltengést elnyomott és semmiféle szélsőséget szóhoz sem
engedett. " (Füst Milán)
Berkesi Gyula a mellékletben látható képet küldte tovább húsz embernek, köztük Andor Istvánnak, és nekem is. A képhez fűzött kisérőszöveg "szentképhez" méltatlan, szellemi színvonalát nem akarom értékelni. Az ilyeneket figyelmen kívül szoktam hagyni. Andor István válaszolt, oly módon, hogy azt húsz ember olvashatta:
Gyulának írt válaszoddal elvetetted a sulykot. Kár, hogy bumeráng akadt a kezedbe.
Ha nyilvánosság előtt ekkora öngólt lősz, lehetsz-e alkalmas olyan közéleti szerepre, amilyenre törekszel? Egy kulturális vezető legyen olyan higgadt, kiegyensúlyozott, bölcs, hogy nem hagyja magát kihozni a sodrából. Ilyen stílusban csak kulturális népbiztos beszélhet! Ha nincs benned józan mérséklet, ne várd, hogy elismerjenek, mérvadó személyiségnek fogadjanak el. Te magad rekeszted ki magadat türelmetlenségeddel, makacsságoddal, önfejűségeddel. Természetesen a véleményedet képviselned kell, de nagy levegővétel után és kulturáltan.
Le Président de l'Argentine reçu cette
image et l'appela un "courrier de plaisanterie", 8 jours plus
tard sa fille décéda. Un homme reçu cette image et envoya immédiatement
des copies.....Sa surprise fût d'être l'heureux gagnant de la loterie.
Alberto Martinez reçu cette image et la remis à sa
secrétaire pour faire des copies mais ils oublièrent de les distribuer: elle
perdit son travail et, lui perdit sa famille.
Cette image est miraculeuse et sacrée ; n'oubliez pas
de la faire suivre dans les 13 jours au moins à 20 personnes.
Ez a kép
szent és csodát tesz.....
Argentina elnöke kapta ezt a képet és hülyéskedésnek
gondolta, 8 nap múlva a lánya elhunyt. Egy férfi szintén megkapta ezt a képet
és elküldte azonnal a másolatait (továbbította). A meglepetés az volt számára,
hogy megnyerte a lottó nyereményt.
Alberto Martinez szintén megkapta ezt a képet és
odaadta a titkárnőjének, hogy csináljon belőle másolatokat, de elfelejtették
őket szétosztani, a nő elveszítette a munkáját, a férfi pedig a családját.
Ez a kép szent és csodát tesz, ne felejtsétek el 13 napon
belül továbbítani, legalább 20 embernek.
Felhívásaink a március 15-i Pilvax Kávéházi Ünnepi Megemlékezéshez:
Fotó pályázat: olyan
fényképeket küldjetek, amiken a piros – fehér – zöld színek vannak
túlsúlyban! Lehet virágcsendélet, szoba-, utca-, táj- és nagypapa--
részlet, étel, állat, bármi, csak piros, fehér, zöldnek álljon össze a
kép, mindegy milyen témából. Ezeket az érdekes képeket kivetítőn
levetítjük! Képregény, rövid írás:
olyan történeteket jelenítsetek meg rövid írásban, vagy képregényben,
amik 1848-ban megtörténtek, vagy megtörténhettek volna. Lehetőleg
személyes beszélgetések, élethelyzetek legyenek, például: Szendrey Júlia
és Petőfi Sándor magánbeszélgetése, vagy hasonló! A beérkezett műveket
levetítjük és felolvassuk! Petőfi vers néma-játék:
egy ismertebb Petőfi verset szavak nélkül eljátszik az egy vagy több
személyes társulat és a jelenlévő közönség kitalálja, hogy melyik
versről van szó. Élőkép: fényképeket készítünk azokról, akik korhű ruhába öltöznek, vagy egy történelmi személyiséget megidéznek. Kokárda variációk:
kérjük a kreatívokat, hogy készítsenek piros-fehér-zöld szalagból, vagy
más anyagból a legkülönfélébb megoldásokkal, - de elsősorban
hajtogatással – készítsenek kokárdát, vagy ahhoz nagyon hasonló
különleges képződményt! Huszár rajzok készítéséhez ajánljuk mintául Somogyi Győző rajzait! Zene: a mai márciusi
fiatalokat kérjük, színesítsék javaslataikkal a műsor zenei részét a mai
korszerű tánczenében fellelhető, az 1848 szellemiségéhez vagy
szerzőihez köthető legkülönfélébb műfajú trekkekkel. Bárdkinek bárdmilyen ötlete van, ossza meg velünk és a közösséggel!
„Mit kíván a magyar nemzet?”
„Legyen béke, szabadság és egyetértés!”
„A harcot, amelyet őseink vivtak, békévé oldja az emlékezés”
„Den Kampf, den unsre Ahnen blutig schlugen, Erinnerung löst ihn, Friede kommt in Sicht,”
Tisztelt Bárdudvarnoki Polgárság! Szeretettel meghívunk minden érdeklődőt 2017. március 15-i,
a 10. jubileumi Ünnepi Megemlékezésre
12.00 óra körül a Faluháznál Kassai Lajos lovasíjásszal és tanítványaival tisztelgünk 1848 emléke előtt, lovas felvonulás lesz a településen a Kaposszentbenedek, Bárd utcza, Iskola, Faluház útvonalon
16.00 órakor Pilvax Kávéház 1848 megidézése
a Falu Házában, Bárd utca 84.
Hozzunk magunkkal felolvasni való Petőfi-verseket, forradalmi írásokat, eredeti dokumentumokat!
A közös
nagy kávéházazáshoz felajánlást szívesen fogadunk: tejet, kakaóport,
kávét, süteményt, egyebet. Az étkezéshez csészét, kiskanalat, kistányért
hozzatok! Kedves Szülők, a
kávéház nem gyermekmegőrző! Kérünk Benneteket, a gyerekekkel együtt
jöjjetek! Segítők jelentkezését szívesen fogadjuk!
Üdvözlettel: Ördögh Gyöngyi 30/463-7620 Sziklai Ági 30/20-18428, Andor István 70/3844-307
***
Térségi Együttműködés Társasága Bárdudvarnok, Faluház Bárdudvarnok Község Önkormányzata
A kormány megszüntette a Nemzeti Művelődési Intézetet (NMI), és Lezsák Sándor fideszes képviselő alapítványára hagyta a tavaly 1,3 milliárd forintból gazdálkodó szervezetet és feldatait. Közművelődési szakemberek szerint a történet a Magyar Nemzeti Bank alapítványaiéhoz hasonló.
Közpénzt bíztak ezúttal is magánalapítványra, amit egyrészt tilt a törvény, másrészt szakmailag képtelenség, hogy az egész magyar közművelődést betagozzák egy még nem is létező, s teljesen más profilú népfőiskolai hálózat szervezetébe.
Hogy erre készülne a kormány, azt korábban a kulturális államtitkár tagadta, mégis megtörént, de a törvényi felhatalmazás máig hiányzik.
Lázár János kancelláriaminiszter még januárban jelentette be, hogy megszűnik vagy beolvad 73 kormányzati háttérintézmény. Az NMI-t jogutód nélkül akarták megszüntetni. Azonnal megindult a harc az intézmény megmentése érdekében. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) és a Magyar Népművelők Egyesülete a kormánynak és Orbán Viktor miniszterelnöknek írott petíciójában azzal érvelt, hogy az NMI – jogelődeivel együtt – 65 éve a magyar közművelődés országos központja. Megszüntetése vagy az Emmi valamelyik osztályába való betuszkolása a szakma lefejezését jelentené.
Az intézmény központja a Budai Vigadó, amelynek felújítása – mint az NMI vezetői a szakszervezetieknek elmondták – hamarosan megkezdődik. Mindegy, mi lesz a végső döntés, onnan minden intézményt kitakarítanak. Már februárban szállingóztak a hírek arról, hogy az NMI központját Lakitelekre helyezik át, és a Népfőiskola Alapítvány lesz a fenntartója. Ennek a kuratóriumi elnöke Lezsák, az Országgyűlés fideszes alelnöke, aki a népfőiskolát annak idején létrehozta.
Az is elterjedt, hogy szerte a Kárpát-medencében ötszáz népfőiskolát akarnak létesíteni – a korábbi kultúrházi és népművelési rendszert ezek szolgálatába állítják majd.
HIRDETÉS
Április 11-én a KKDSZ levelet írt Lázár Jánosnak, Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének, Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárnak és helyettesének, Zavogyán Magdolnának. Azt javasolták, hogy az NMI maradjon központi költségvetési intézmény, mivel kulturális alapfeladatokat lát el, közpolitikai és kulturális érdek fűződik a fennmaradásához. Felvetették, hogy a területet szabályozó 1997-es törvény az intézetet önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szervezetként határozza meg. Országos közfeladatot lát el és közpénzből nyeri a forrásait, így nem kerülhet magánalapítványi irányítás alá – nem lehet ilyen módon a közpénzből magánpénzt csinálni.
Április 24-én keltezett válaszában Hoppál államtitkár azt írta: államháztartáson belüli szervezet államháztartáson kívüli szervezetbe való beolvasztására, illetve annak fenntartásába való átadására nincs lehetőség.
Azaz nem fogják állami költségvetéssel együtt odaadni az egész szervezetet Lezsák alapítványának.
Gyanút keltett azonban, hogy a Magyar Népművelők Egyesületének májusi vándorgyűlésén Szedlacsek Emília, az Emmi közösségi művelődési és művészeti főosztályvezetője már egyáltalán nem azt mondta, amit Hoppál államtitkár írt a szakszervezetnek. Inkább csak maszatolt mondván, hogy az NMI-t „valamely jelentős társadalomfejlesztő műhelyhez” akarják csatolni.
Az NMI központja, a Budai Vigadó
Forrás: Mediaworks
Hoppál államtitkár is visszavonult áprilisi törvénytisztelő véleményétől, már hiába kért tőle egyeztetést Csóti Csaba, a KKDSZ elnöke. Ehhez képest Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára május 31-i levelében azt írta, hogy van szakmai egyeztetés, mert a KKDSZ tagja a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának, ami meg tagja az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsnak (OKÉT), amellyel egyeztettek. Különben sincs még kormánydöntés.
HIRDETÉS
Formálisan valóban június 13-i keltezésű az a kormányhatározat, amely megszünteti az NMI-t, és arról rendelkezik, hogy feladatait a továbbiakban a Lakiteleken működő Népfőiskola Alapítvány lássa el.
Egyelőre nem tudni, mi lesz az intézet Budapesten élő, és Lakitelekre talán nem szívesen költöző szakembereivel. Ha ők nem mennek, kivel fogják feltölteni azt a több mint ötven szakmai állást, amelyről Lezsák Sándor is beszélt?
Az eddig ideológiailag semleges szakmai szervezet ezután Lezsák és köre ideológia befolyása alá kerül – ez a cél? Konkrét válaszok helyett Lezsák munkatársai a Mérföldkő című 72 oldalas kiadványt küldték el, amely az NMI és a Lakitelek Népfőiskola jövőbeli szervezetét tárgyalja. Ebben az áll, hogy az NMI megszüntetése nem függ össze a Budai Vigadó átalakításával. A Lakitelekre költözésnél szerintük az egyik legfontosabb szempont a munkavállalók érdekeinek figyelembevétele. Nem biztos, hogy a magánalapítványnál kevesebb közpénzt kell költeni a működésre, mint eddig.
A törvény még valóban nem ad rá lehetőséget, hogy államháztartáson kívüli szervezet ellásson országos és területi szintű közművelődési szakmai feladatokat – de majd módosítják. Azaz készül a lex Lezsák.
Tizenkétmilliárd forint a népfőiskolára
A lakiteleki népfőiskola területének tulajdonosa a Kiss-Rigó László püspök vezette szeged-csanádi egyházmegye – tőle bérli ötven éven át az alapítvány kuratóriuma. A Magyar Narancs számítása szerint nagyjából 12 milliárd forintot költ mostanában a kormány a népfőiskolára, ebből másfél milliárd forint jut az NMI-nek otthont adó új épület létrehozására.
A Mérföldkő című kiadványban arra a kérdésre, hogy nem lehetett volna-e ezt az összeget vagy egy részét inkább a lakiteleki önkormányzatnak, rajta keresztül a helyi lakosságnak adni, Lezsák azt feleli: nem, mert a népfőiskola „közfeladatot ellátó országos intézmény, külön költségvetési tételsor”. Olyasféle, mint az NMI volt, míg be nem húzták Lezsák alá.
A lakiteleki képviselő-testületet Lezsák emberei januárban feloszlatták, aztán a májusi időközi választáson mind egy szálig megbuktak.
