Birkanyírás Bárdudvarnokon

Birkanyírás Bárdudvarnokon és nem Kaposmérőben

Hibákat javítottam (szerk.)
forrás:
https://www.sonline.hu/kozelet/helyi-kozelet/kihalofelben-a-szakma-bekesi-nyirok-kopasztjak-a-somogyi-birkakat-1025715/

Több mint háromszáz kilométerről érkeztek hétfőn birkát nyírni egy somogyi tanyára. A gyomaendrődi juhászok megszabadították az állatokat téli bundájuktól. A birkanyíró szakma országszerte kiveszőben van, Somogyban csak elvétve művelik ezt a tevékenységet.

Élezik a késeket és indulhat is a nyírás. Fontos, hogy éles legyen a szerszám, csak ezzel tudják jól lenyírni az állatok bundáját. – Én még ollóval kezdtem, ma már profi gépekkel csináljuk, igaz drágábbak is – mondta a legidősebb, hatvanhat éves nyíró.

Kaposmérőbe  Bárdudvarnokra! Gyomaendrődről érkezett a brigád, hétszáz birkát nyírnak meg összesen. Van köztük nyíró, fogó és gyapjúszedő is. Az állatokat beterelik a hodályba, majd egyesével engedik ki, beszorítják és nyírják őket. Márciustól egészen június végéig járják az országot és dolgoznak ott, ahol éppen szükség van rájuk. Burai Attila, a birkanyíró brigád vezetője elmondta: korán reggel kezdenek és addig dolgoznak, amíg el nem végeznek, ha kell, éjfélig. Három és fél hónapot vannak távol otthonuktól, a szezonban mindössze kétszer-háromszor mennek csak haza. Csaknem negyvenezer állatot nyírt meg a tavalyi szezonban.

– Nyolc évesen tanultam meg a birkanyírás mesterségét – tette hozzá a brigádvezető. – Nagyapám tanított meg rá, eleinte kézi ollóval dolgoztam. Ám ma már országszerte, így Somogyban is csak elvétve foglalkoznak ezzel a mesterséggel. Bizony nagyon nehéz, piszkos munka ez, inkább elmennek a fiatalok gyárakba dolgozni. Sajnos nálunk a családban se viszi tovább senki a szakmát.

Képgaléria: Birkanyírás Kaposmérőben Bárdudvarnokon!

Évek óta ugyanannyiért, átlagban 280 forintért nyírnak meg egy birkát. Egy-egy állatról átlagosan 3-4 kilogramm gyapjú jön le. A kaposmérői családi gazdálkodó szerint fontos, hogy évente egyszer megnyírassák az állatokat. – A nagy bundában melegük van az állatoknak, s jobban szaporodnak a paraziták is – mondta el Paládi Vince kaposmérői gazda. – Tavaly kétszáz forintért vették a gyapjú kilóját, idén azonban jobb árat, mintegy 350 forintot ígérnek érte. Remélem legalább a nyírási költséget fedezi majd az ár.

A gyapjú többsége külföldi piacra kerül. Amellett, hogy ruhát készítenek belőle, az sem ritka, hogy épületek hőszigeteléséhez használják. A jó minőségű merinó gyapjú a legkeresettebb. A magyar juhtenyésztés fénykorát a 19. század elejére teszik, akkor az ország mai területén mintegy 7,2 millió juhot tartottak. Megyénkben húsz ezer anyajuhot tartanak.