Bűvészkednek a kultúrával

http://www.rfmlib.hu/hu/content/kulturalis-normativa-valtozasa

A kulturális normatíva változása

2014 utolsó napjaiban, a Magyar Közlöny 2014. évi 184. számában megjelent Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény. 
A törvény 2. számú melléklete (A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása) IV. 1 fejezet d) pontja rendelkezik a Települési önkormányzatok nyilvános könyvtári és közművelődési feladatainak támogatásáról, a köznyelven a kulturális normatíváról.
Ennek fajlagos összege 2015-ben 1 140 Ft/fő, de településenként legalább 1 200 000 Ft lett, amely a könyvtári szolgáltatást megrendelő településeket is megilleti. Ezen összeg lehívása a települési önkormányzatok feladata, de felhasználásáról a törvény a fent említett mellékletben rendelkezik, amely szerint:

• A támogatás a települési önkormányzatokat lakosságszám alapján illeti meg a Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.-ben meghatározott nyilvános könyvtári és közművelődési feladatainak ellátásához.
• A Kult. tv. 64. § (2) bekezdés a) pontja alapján a nyilvános könyvtárat fenntartó önkormányzatnak a támogatás legalább 10%-át könyvtári dokumentumok vásárlására kell felhasználnia.
• Az 1200 fő és az alatti lakosságszámú önkormányzatnak a támogatás legalább 15%-át könyvtári szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúra megújítására és a Kult. tv. 76. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt közművelődési tevékenységekhez kapcsolódó kiadásokra kell felhasználnia.

A 2014. évi C. törvény 2. számú melléklete IV.1 d) alpontja szerinti támogatás jogszerű felhasználásának feltétele, hogy a települési önkormányzat biztosítsa:

• a nyilvános könyvtár, könyvtári szolgáltató hely és a közművelődési intézmény, közösségi színtér nyitva tartását a hét valamely szabadnapján vagy munkaszüneti napján is,
• a közművelődési intézmény nyitva tartását hetente legalább egy alkalommal 21 óráig,
• a közösségi színtér nyitva tartását havonta legalább egy alkalommal 21 óráig.

A forrás felhasználásáról 2016. február 29-éig adatszolgáltatást köteles az önkormányzat teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzít.

Bűvészkednek
a kultúrával

Az írás a Népszabadság
2015. 02. 25. számában
jelent meg.

0 komment

Vári György
Népszabadság

A kulturális alapellátás rendszerének kiépítését többek között a közösségi térré alakított könyvtárak, a kulturális közmunkások közösségszervező tevékenysége és vidéki gyerekek operalátogatásai segítik – tudhattuk meg Hoppál Péter, kulturális államtitkártól, aki az államtitkárság személyi változásairól is elárult részleteket.

Könyvtár, ami kezdettől fogva méltó közösségi tér – Hoppál Péter a Budapesti Francia Intézet könyvtárában január 20-án Marjai János / MTI

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kulturális Államtitkársága által szervezett háttérbeszélgetésen Hoppál Péter államtitkár leszögezte, hogy neki szívügye a „kulturális decentralizáció”, hogy ne csak Budapesten és az egyetemi városi megyeszékhelyeken legyen működő kulturális infrastruktúra, hanem még a legkisebb településeken is, ugyanis a kulturális esélyegyenlőség növelése a közösségépítés egyik legalkalmasabb eszköze.

Az elmúlt időszakban 600 településen újították fel és alakították át alkalmasabbnak remélt közösségi térré a könyvtár épületét, a Kapunyitogató program keretében átmenetileg kinyíltak némely kistelepülések hosszú ideje elhagyott kultúrházai. A kulturális közmunkások bekapcsolódhattak a helyi kulturális közösségszervezés eseményeibe, az operaház előadásaira szervezetten érkeztek látogatóba vidéki gyerekek tízezrei.

A jelen lévő újságírók felvetették, hogy a közösségek szétesésének gyökeres okait aligha érinti, ha a bezárt kultúrházon kicseréljük a nyílászárókat és néhány látványos előadás pedig erős oktatási háttér nélkül szintén erőtlennek tűnik, miközben az oktatáspolitika éppen a kulturális esélyegyenlőtlenség további mélyítésén dolgozik, szemléltetésként elég csak a szakképzésből visszaszoruló közismereti, „műveltségi” tárgyakra gondolni.

Závogyán Magdolna, mint a közművelődési terület szakértője, a kulturális közmunkaprogamokat kidolgozó és a Kapunyitogató-sorozatot levezénylő Nemzeti Művelődési Intézet igazgatója érkezett Cseri Miklós helyettes államtitkár helyére, akinek közgyűjteményi vezetői szakértelmére az eltelt nyolc hónap során azért volt nagy szüksége Hoppálnak, mert ezen a területen még nem mozgott elég otthonosan.

Cseri a szabadtéri múzeumok megújításának koncepcióját kidolgozó miniszteri biztosként folytatja, de a miniszteri biztosok száma tovább gyarapszik Fekete Péter békéscsabai színigazgatóval, aki nemrég már kipróbálhatta magát ebben a szerepkörben: a Nemzeti Színház igazgatóváltásakor mutatkozott be az átadás-átvételt koordináló miniszteri biztosként. Most a cirkuszművészet társadalmi újrapozicionálásáért és a Fővárosi Nagycirkusz következő épületének elhelyezéséért fog felelni.

Arra a kérdésre, hogy miért van szükség ehhez önálló miniszteri biztosra, amikor a Liget-projektet Baán László koordinálja és a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft.-nek is van vezetője Kriza Zsigmond személyében, Hoppál azt felelte, hogy Baánon így is nagyok a terhek, Kriza pedig majd együttműködik a bűvészként is híres Feketével. (Bár egyes hírek szerint Kriza nem lelkes a kooperáció gondolatától). A Liget-projekt még továbbra is formálódik, tudtuk meg, felmerült a Hungarikumok Házának ötlete is, de még nem bólintott rá a kormány, elképzelhető, hogy a Fekete biztos által is istápolt cirkusz a Népligetbe kerül, de szinte biztosan nem marad a helyén és Hoppál azt sem zárta ki egészen, hogy a tervpályázaton győztes építészeti tervek is módosulhatnak még.

HIRDETÉS

A Nemzeti Múzeum vezetőváltása is szóba került, megtudtuk, hogy a Miniszterelnökség hivatalosan is engedélyezte a nyugdíjkorhatárt heteken belül elérő Csorba László továbbfoglalkoztatását decemberig. Arról, hogy utódául Szabó Csabát, a novemberben kiírt pályázat másik résztvevőjét nevezik ki, vagy új pályázatot tesznek közzé, még nem született döntés.

Érdeklődtünk az NKA folyóirat-kollégiumának súlyos pénzhiányáról is, aminek következtében számos lap működése és a vajdasági magyar folyóiratok puszta léte is veszélybe került. Hoppál tudatta, hogy ebben a tárgyban holnap megbeszélést folytat az érintett kollégium tagjaival. Felvetette, hogy mindenképpen el kell gondolkodni azon, érdemes-e kinyomtatni a kis példányszámú kulturális periodikákat, vagy elég, ha csak online jelennek meg.

Az NKA tervezett költségvetésének második éve tartó, jelentős mértékű csökkenésére vonatkozó kérdésünkre reagálva annak a reményének adott hangot, hogy növekszik majd a lottózási kedv és több bevétel érkezik ebből a forrásból az alaphoz, mint ahogy tervezték. Abban a kérdésben, hogy Balog Zoltán a többek közt épp az ilyen helyzetek kezelésére szolgáló, igencsak tekintélyes miniszteri keretből nem tervezi-e kisegíteni a folyóiratokat, nem érezte magát illetékesnek.