Szent Mihály napi Tűzgyújtás

-- Eredeti üzenet --

From: Gyula Berkesi [mailto:gyula.berkesi@gmail.com]

Sent: Thursday, September 25, 2014 6:11 PM

To: http://bardudvarnokinfo.blogspot.hu, [BÁRDIAK]

Subject:

TŰZGYÚJTÁS

„Hol azelőtt az angyal állt a karddal, -

talán most senki sincs.”

Kormányzati támogatással, a "helyi hagyományok ápolása és erősítése céljából" országos mozgalommá nemesül/het/ a Szent Mihály napi Tűzgyújtás.

Lipótfa patrónusa Szent Mihály főangyal. Boldogabb időkben, a lipótfai búcsú alkalmával szentmisét is celebráltak, - manapság már nem! Mint Lipótfán élő, kötelességemnek érzem, hogy a Bárdudvarnoknak nevezett közigazgatási területen, ismeretlen helyi szervezők által rendezett tűzgyújtás előtt, néhány gondolatot közzé tegyek.

Szent Mihály főangyal attribútumai a kard vagy lándzsa és a mérleg. A csőszkunyhó és a madárijesztő nem köthetőek a mennyei seregek fővezérének tevékenységi köréhez.

Szent Mihály egykoron a Földre taszította és megkötötte a sátánt, de nem semmisítette meg. A végítéletkor feloldozza majd a gonoszt, hogy az Isten rendje szerint, utoljára, elvégezze a reá rótt feladatokat.

Szent Mihály az utolsó ítélet főangyala, Ő teszi mérlegre az ember jó cselekedeteit és gonoszságait. Nem csak elméletben!

Szent Mihály kardja és mérlege, most és az idők végezetéig, munkálkodik minden valódi közösségben is. Egy csoport csak akkor válik igazán közösséggé, ha tagjai külön-külön, de együtt is,a szellemi megismerés útját járják. A közösséggé válás útja fájdalmas, hiszen mintha tőr hatolna át a szíven, az önlegyőzések során. Szent Mihály kardja és mérlege kegyetlen nyíltság önmagunkkal szemben, a változás és változtatás bátor akarata, önmagunk és a Föld tökéletesítése érdekében.

E nap kormányzati segítséggel való megünneplése, a nemzet nemesítésére való kísérlet. A helyi szervezőknek illik tisztában lenniük, a szellemi megismerés azt jelenti, hogy át kell hatolni a belső és külső sötétségen, a szellem tüzének erejével. Saját "kész", adott belső és külső valóságokkal, kegyetlen, kíméletlen módon kell tudni szembenézni. E realitások elől nem menekülhet senki. Az embercsoportoknak is végig kell járniuk a saját útjukat, hogy megnemesedve közösséggé válhassanak, vagy könnyűnek találva, a puszta lét állapotának megfelelően, csak lakosságként, tömegként, várják a végső mérlegelést.

Minden külső impulzust mérlegelni kell a Szellem Tüze által, ami szent azt szentként, ami profán, azt profánként, a maga helyén kell kezelni.

Ahogyan az új bort nem töltjük régi tömlőbe, úgy át kell gondolni, hogy az irónia és a humor mikor és hol honol?

Berkesi Gyula Gábor

Hans Memling Az Utolsó Ítélet, 1467-71 részlet

amire az utalás történik: